Hirdetés

Ég veled, KEndre! :(

Most látom, hogy több mint tíz éve írtam a blogomba utoljára, akkor a(z első) fiam születéséről. Boldog, hálás téma. Most megint itt vagyok, de sajnos boldogság helyett csak fájdalmat hozok: a Prohardver egyik alapítója, az idén 25 éves csapatunk egyik kezdőtagja, KEndre, ma végleg elment. :(

Nélküle valószínűleg nem is lenne Prohardver. Ő segített nekünk már akkor is, amikor még nem is volt Prohardver (se Rio, se Plusabit), csak egy pár nyeretlen kütyübolond nagyker árlistákról, tálcáról válogatható, húzható procikról fantáziált. Ő bátorított, hogy alapítsunk céget, segít, könnyű dolog az... és a könyvelést is viszi családilag (mind a mai napig)! Segített minden adminisztrációban, hivatali ügyekben, meg igazából mindenben is. Ő már akkor is idősebb volt, mint én most, de szinte lángolt a lelkesedéstől, hogy itt valami újba fogunk, hihetetlen nyitott volt minden újdonságra, imádta a technika világát. Utána is, 70 év fölött is napi szinten voltak ötletei, álmai, határtalan lelkesedése. És mindig, mindenkivel, minden körülmények között kedves volt.

Vincsi

Kedves naplóm! Masszívan elhanyagoltalak, és valószínűleg el is foglak a jövőben is, ilyen alkat vagyok, sosem voltam elég kitartó. Most viszont az történt, hogy megszületett kicsi fiúnk, Vince, és hát ez egy bejegyzést bizonyosan megér. :)

Bor

csináltam egy facebook csoportot Bor néven, hátha sikerült szép lassan egy szép nagy közösséget építeni a témában. lájkold, ha van kedved és hiszel a Bor Ügyében! :)

Japán, 2011

ha négy, gyönyörűen fájdalmas képben kellene bemutatnom a japán földrengést és cunamit, ezek lennének azok.

Életem második steakje

már nem lett hibátlan. ezúttal rostélyossal próbálkoztunk (szintén a cora érlelt magyar tarka kínálatából, a húsra továbbra sincs egy rossz szavam sem), mert jóval költségkímélőbb, mint a bélszín. szeleteink nem voltak olyan vastagok, mint legutóbb, 3-4 cm helyett inkább 2-3 cm-esek voltak.

a két szeletet külön sütöttük, pont azért, hogy ha az első nem lesz hibátlan, tudjunk még javítani. az első 3-3 percig sütöttük bika lángon, aztán meleg tányéron lefedve pihent még 10 percig. a kérge szuper lett, ám belül tök nyers maradt. kínunkban visszatettük kis lángon még 3-3 percre (bár tudjuk, hogy ez szentségtörés). így egész jó lett.

a fenti tapasztalatokkal felvértezve úgy döntöttünk, hogy a második szelet 5-5 percet kap nagy lángon. nos, az eredmény: a lakásból a füstöt és hússzagot 2 nap alatt sem sikerült kiszellőztetni :DDD, a kéreg icipicit megégett (de nem ártott neki nagyon, finom volt), belül meg ugyanúgy tök nyers maradt, mint az első szelet.

Életem első steakje

...medium rare lett, ecsém! Izgultam, mint atom, mert romantikus vacsit készítettem Nórának, és nem akartam beégni. Tökéletes lett, érted, tö-ké-le-tes! A bélszín/hátszín/t-bone/ribeye persze drága dolog, de még így is kb. harmada, mint az étteremben, és ha "megtanulod" jól készíteni, gyakrabban lesz olyan, ahogy szereted. (persze nehéz bármit úgy megtanulni, hogy 31+ év telik el az "alkalmak között" :DDD)

Remélem nem csak a kezdők szerencséje volt! (egyébként 3-5 percet írtak mindenhol oldalanként, be is lőttem, hogy 4 percet akarok, de két és fél perc után nem bírtam tovább látvány alapján, a másik oldala már csak két percet kapott... és így lett jó!)

Megvolt: Inception - Eredet

jó nagy késéssel, de beikszeltük a filmet. érdekes volt, profi munka, meg minden, de igazándiból szinte végig szenvedtem. sok kritika van a filmről a neten, nem is törekszem a teljességre, igazából le sem írom a pozitívumokat, inkább csak arra fókuszálok, hogy miért nem állt össze nekem az egész.

- can't help it, de végig az volt az érzésem, hogy a hollywoodi pénzgépek kreatív jóemberek összeültek, és azt mondták, hogy gondoljuk végig szépen, hogy miért volt olyan sikeres a mátrix. jött hát a ma már kicsit sablonos "a valóság igazából egy álom" (bár szerencsére ezen tekertek egy jót). és jött a sok látványos kameramozgás. gravitáció nélküli csihipuhi akciójelenetek? please. számomra ordított róla a hasonlóság a golyók elől hajlongó, 10 percen át kungfuzó neóval. leginkább az zavart egyébként, hogy bár látványos volt meg minden, de rohadt mód öncélú. tényleg indokolta a film ezt a levegőben úszós-verekedős izét?

- roppant grandiózus zene, vágások, hatalmas, monumentális helyszínek, végig "minimum az emberiség fennmaradása múlik most ezen" hangulat... miért is? hogy a gyenge pszichéjű dicaprio aztán lezárja a vacak kis emberi drámáját magában? rettentő mód nem állt egyensúlyban a kettő, tényleg olyan érzésem volt, mintha egy 200 fős szimfonikus zenekar + a deep purple halálszólója kísérne... sz@rni a vécére. ami nekem ugyan lehet egy fontos momentum az életben, akár dráma is (amilyen szar az emésztésem...). de a külső szemlélő nem igazán tud mit kezdeni vele. komoly drámaként meg még annyira sem áll meg a film, annyira nem volt megismerhető, kibontott, komplex dicaprio karaktere, nem tudtunk annyira azonosulni vele, hogy tétje legyen annak, hogy mi történik vele.

Sötét trombitagomba

Szedtünk két zacskóval, most már papíron vannak, remélem szépen kiszáradnak. Egy jó nagy adag szürke rókagomba is befigyelt, de nem volt már erőnk vacakolni vele, végül az enyészeté lettek. Majd legközelebb. A lényeg, hogy a tuti trombita- és szürke rókagombás hely be van ikszelve a térképen. Már csak egy-két vargányás és sárga rókagombás kéne... :DDD

Scott Pilgrim vs. The World

Micheal Cera OWNZ! POWW! WHAMZ!
sosem képregényeztem, de ez a film... kicks kick-ass in the ass!

USA 2010

innen jöttünk vissza:
- Los Angeles
- Pacific Coast Highway San Franciscóig (Carmel Highlands, Big Sur, oroszlánfókák stb.)
- San Francisco
- Yosemite, beleértve Mariposa Grove-ot és Tuolumne Meadows-t is
- Mono Lake
- Death Valley
- Zion, beleértve Kolob Canyons-t és Kolob Terrace-t is
- Grand Canyon északi perem
- Horseshoe bend, Antelope Canyon
- Monument Valley
- Canyonlands, beleértve a Needles és az Isle in the Sky részeket, valamint Dead Horse Point
- Arches
- Las Vegas

kb. 5500 km, 3 hét. ezt nyomtuk most le asszonnyal. ami kiütéssel nyert, és ahova mindenképp vissza kéne menni 5-5-5 napra:
- Tuolumne Meadows (Yosemite)
- Kolob Canyons és Terrace (Zion)
- Needles és evezés a Green Riveren (Canyonlands)

készült több ezer kép, nálam már csak 431 túlélő van (átmenetileg, ebből max. 200 marad), asszonynál még nem indult be a szelekció. itt lesznek láthatóak, egyelőre 2 jobban sikerült darabot tettem fel.

OSZAR »